Ígértem saját munkák bemutatását, íme az első a blogon: egy babaszobába bölcső, kiságy és komód készült. Az első kettő feketedió fából van, a felületre narancsolaj került. Ez a felületkezelési eljárás bionak tekinthető, így a kókusz matraccal kiegészítve egy gyermekbarát és természetes milliő fogja körbevenni a babát. A komód alapanyaga vörösfenyő, dió színre pácolva majd lakkozva. A fiókok hagyományos csúszó fiókok, hogy a kisgyermek későbbiekben ne találjon bennük játéklehetőséget.
Forrás:riverwooddesign.co.uk
Általában a tömörfa bútorok felületkezelés nélkül vagy olajozva esetleg viaszolva (nem mindegyik) szintén bionak mondhatóak. De hogy ez az ágy mitől biobb a többi fabútorhoz képest? Nagyon egyszerű. Amikor felvágnak egy rönköt deszkákra vagy pallókra, szárítás után a szakemberek felszeletelik, kiejtik a hibákat majd összeragasztják őket. Így alakítanak ki táblákat melyből akár készülhetne ez az ágytámla és ágyvég is. Ezzel a fatábla nagyarányú vetemedését is kiküszöbölik. Ha a rönk teljes szélességében meghagynánk a deszkát vagy pallót -mint ahogy a képen is látható-, igen komoly lapgörbeség vagy akár térgörbeség alakulna ki idővel. Persze erre is van megoldás. Általában merőlegesen a táblára megfelelő keresztmetszetű heveder léceket rögzítenek a kevésbé látható oldalakra, melyek a fa vetemedését csökkentik, vagy akár teljesen meg is gátolják. A képen pl. az ágytámlánál hátul látható hevederek biztosítják hogy ne vetemedjen meg a táblaanyag. A két anyag között lévő kb. 2 cm-es rés az oldal irányú mozgások miatt szükséges. Ergó: a teljes rönkszélességű anyagból készült bútorok nem igen láttak ragasztót. Persze ez az ágy nem csak ettől szép, hanem attól is hogy rönk két szélén a természetes növekedési görbeségét meghagyta a tervező. Egyébként a ragasztott, táblásított faanyagok nagyon csekély ragasztót tartalmaznak. Annyira kevés, hogy tudjuk hogy ott van de nem beszélünk róla mert szinte kimutathatatlan. Ellenben a forgácslap MDF és rétegelt lemez lapokkal.
Utolsó kommentek