George Nakashima (1905-1990) nem mindennapi "faművész" volt. A 20. századi asztalosipar talán legismertebb alakja, amit sajátos ízlésvilágának köszönhet. Önálló stílust teremtett, egy olyat ami a mai napig kedvelt és kiemelt a többi stílus mellett. A faanyagot megpróbálta a természet adta formában bútoraiba kölcsönözni. Így lettek stílusjegyei a különböző fahibák: repedések, göcsök vagy éppen a kéreg nélküli fa élek alkalmazása. Kedvenc anyaga a fekete dió volt. Jellegzetessége az egy anyagból készített hatalmas táblák, tetők, asztalok, melyek akár elérték az egy méteres szélességet is.
Hitt a világ békéjében, ugyanakkor reálisan látta a valós viszonyokat. Nagy álma volt a hét kontinens mindegyikére egy-egy béke asztal készítése és elküldés. Ezzel szerette volna jelképesen az egymással szemben állókat egy asztalhoz ültetni. Az asztal méretei 3,6x3,6m. Különlegessége hogy két 1,8m széles egyben felfűrészelt fekete dió pallóról van szó melyet egymás mellé épített a mester. A világon három van belőle New Yorkban, Moszkvában, és az indiai Auroville-ben. Jelenleg most készül belőle a negyedik Dél-Afrikába.
"Bútorainak újdonsága abban áll, hogy azok nemcsak funkcionálisan jól használhatók, szemre tetszetős alakúak, hanem ezeken túl, vagy talán ezek előtt elsősorban alapanyagaik megválasztásával, anyagszerűségével, színével, mintázatával, sok esetben megőrzött természetes formájával olyan érzelmi többletet nyújtanak a bútorok használóinak, amire más, átlagos bútorok nem képesek." Orosz Péter:Könyv a dióról
Tovább is van mondjam még?:)
Utolsó kommentek